“A műalkotás nem hull az ölünkbe, mint érett gyümölcs; hogy élvezhessük, tovább kell vinnünk a művész megkezdte folyamatot.” / Hauser Arnold
MŰVÉSZETTÖRTÉNET MAGÁNÓRA
Szeretnél kikapcsolódni és valami újat tanulni? Jól jönne a munkádhoz, ha képben lennél a korszakokkal? Lenyűgöznéd a barátaidat a spontán tárlatvezetéseiddel?
Az óráknak köszönhetően felismered majd a stílusirányzatokat, nem fogsz zavarba jönni a művészettörténeti szakszavak hallatán, és ami a legfontosabb: megláthatod mennyire csodálatos és sokrétű a képzőművészet világa.
Művészeti szakra, vagy a vizsgákra készülsz?
Ha művészeti középiskolába, vagy művészeti szakra jelentkezel az egyetemen, segítek felkészülni az elbeszélgetésre, vagy a művészettörténeti tesztre.
Az órák egyénileg zajlanak, az igényeidhez igazítva. Kronologikusan haladunk a korszakokkal, alapvetően az őskortól napjainkig, de koncentrálhatunk olyan korszakokra, amire épp szükséged van, hiszen nem kell egy csoporthoz igazodnod.
Az órák online formában, Skype felületen zajlanak.
60 perces óra díja: 12.000 Ft
Ha jelentkeznél, vagy kérdésed van, kérlek az alábbi címre írj: m.brigitta.b@gmail.com (Molnár Brigitta)
Jelenleg nincs szabad időpont, várhatóan 2025. májusáig. Alkalmi órákra van addig lehetőség, heti rendszerességűekre nincs. Köszönöm a megértésedet!
Építészetre, festészetre, szobrászatra, és az adott korszak egyéb kiemelkedő műfajaira is kitérünk. Szó esik a történelmi, politikai, vagy kultúrtörténeti eseményekről is, hiszen a műtárgyak születésének körülményeit, és az adott korszak szellemiségét megismerve könnyebb átlátni az összefüggéseket.
Amiben nem tudok segítségedre lenni: – nem vizsgázom helyetted – nem készítelek fel a holnapi vizsgádra – nem írom meg a szakdolgozatodat Megértésedet köszönöm!
Az órák lemondása: Ha nem fogsz tudni részt venni az órán a megbeszélt időpontban, kérlek mihamarabb jelezd! Váratlan helyzetek néha mindkettőnk részéről előfordulhatnak, de a lemondás nélküli órák díja felszámolásra kerül.
TEMATIKUS MŰVÉSZETTÖRTÉNET ÓRÁK
Ha nem szeretnéd sorra venni a művészettörténeti korszakokat, csak körbejárnál néhány izgalmas témát, választhatsz a tematikus órák közül is, melyek 1×60 percesek. A tematikus online órák díja egységesen: 12.000 Ft. Ajándékba is adhatod az élményt az órákra szóló jegyekkel! A megvásárolt jegyeket 6 hónapig lehet felhasználni. Egy jeggyel 1 fő vehet részt az órán.
Jegyvásárlás és időpontfoglalásemailben: m.brigitta.b@gmail.com (Molnár Brigitta)
RÓLAM
Az ELTE-BTK művészettörténet szakirányán, majd a Károli Gáspár Református Egyetem művészettörténet mesterképzésén szereztem diplomát. 2022 óta a Magyar Nemzeti Galériában múzeumpedagógusként dolgozom. Óvodás korosztálytól, a gimnazistákon át, az idősebb generációkig változatos csoportokkal találkozom a tárlatvezetéseken és a foglalkozásokon, de a cél mindig ugyan az: emlékezetessé tenni a múzeumlátogatást és olyan fogódzókat adni, amellyel bátrabban tudnak mozogni a képzőművészet vilgában.
A művészetnek nem csak az elméleti oldala része az életemnek. Ezt óriási szerencsének érzem, mert az alkotói folyamat egészen más szemléletet hív életre, mint az azt vizsgáló, kívülről szemlélő szakemberé. A nyíregyházi Művészeti Középiskolába jártam, ahol művésztanárok által a legjobb alapokat kaphattam meg a grafika és a művészettörténet terén. A középiskola végeztével magam is végigjártam a művészeti egyetemek több fordulós felvételijeit, így jól tudom, milyen felfokozott állapottal, mennyi izgalommal jár a folyamat.
Tagja vagyok a Friss Összművészeti Formációnak, azaz a FÖF-nek, ahol együtt és külön-külön is alkotunk, kiállításokat szervezünk aktuális társadalmi kérdésekre reagálva. A grafika és a művészettörténet az üvegművészetben találkozott, amikor műemlékek és templomok üvegeinek tervezésében, restaurálásában és rekonstrukciójában vettem részt mintegy 6 évig a LAKI Üvegművészet munkatársaként.
A magántanítást 2017-ben kezdtem el és eddig a legkülönfélébb ambíciókkal érkező tanítványokkal foglalkoztam. Akár konkrét célokkal, akár csak kedvtelésből szeretnél művészettörténettel foglalkozni, szeretettel várlak! Elhivatottságomnak érzem, hogy a művészetek ismerete és élvezete minél szélesebb körben alapvető igénnyé és képességgé váljon.
Művészettörténeti idővonal
i.e. 25.000 körül
Willendorfi Vénusz
Az őskori művészet kultikus kisplasztikáinak jellegzetes csoportját alkotják a Vénusz szobrok. A feltehetően termékenységi rítusokhoz használt aprócska mészkő szobrot Szombathy József magyar régész fedezte fel.
i.e. 1400 körül
Mocsári vadászat
Menna írnok thébai sírjának falait vadászat és madarászat témájú freskókkal díszítették. A ma a British Múzeumban látható részleten jól megfigyelhetjük az egyiptomi művészet jellegzetességeit: a síkszerűséget, a hierarchiát, a hieroglifákat és a legnagyobb felületek törvényét.
i.e. 40-30 körül
Laokoon-csoport
A klasszikus görög művészet harmóniára törekvésével és arányosságával szemben a hellenisztikus művészet mozgalmas és szenvedélyes. A Laokoon trójai főpap fiaival drámai küzdelmet folytat két tengeri kígyó ellen. A szobrot 1506-ban, Rómában fedezték fel és jelentőségét az is mutatja, hogy ezt a dátumot jelölték meg a Vatikáni Múzeum alapításának.
i.e. 20 körül
Prima Porta-i Augustus
A római császár márványszobra egyszerre portré és szimbólum. A hadvezérként, díszpáncélban álló császár nem csak a földi uralkodó, hanem az égi, isteni szférákkal is kapcsolatban áll: meztelen lába mellett a kis Ámor figuráját láthatjuk. Felemelt jobb karja római gesztus, egyszerre köszöntő és parancsoló.
Időszámításunk kezdete: Krisztus születése
250 körül
Jó Pásztor, Priscilla katakomba
Az ókeresztény művészet a keresztényüldözések idején szimbólumokkal díszítette a katakombák falait. Ezek egy része semleges, a pogány római művészetben is használt jelkép volt, mint a galamb, a szőlő, vagy a Jó Pásztor figurája. A Merkúr istent ábrázoló figura Krisztus jelképeként a János evangéliumában olvasható kijelentésre utal: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért.”
546-548
Jusztiniánosz császár és kísérete mozaik
A ravennai San Vitale templom falait keleti mesterek díszítették mozaikokkal. A bizánci császár udvari és egyházi méltóságok társaságában vonul fel, egy személyben megtestesítve az uralkodót, a katonaság és a papság vezetőjét. Az ünnepélyes hangulatot fokozza az arany háttér, mely túlvilági, Istentől származó fényességre utal.
1073-1083
Bayeux-i kárpit
A mintegy 70 méter hosszú hímzett falikárpiton végigkövethetjük, hogy hódította meg Angliát 1066-ban Vilmos normann herceg. Román kori képregényként is szokás emlegetni, de nem csak művészettörténetileg, hanem történelmi szempontból is értékes mű.
1194-1220
Chartres-i székesegyház
Az égbe nyúló gótikus katedrálisok falait nagy méretű, festett üvegablakok díszítik, melyek színes fényükkel különleges hangulatot adnak a belső tereknek. A Chartres-i székesegyház ablakainak java része túlélte a történelem viharait, így eredeti fényében csodálhatjuk meg a bibliai jeleneteket.
Váltás a középkorból az újkorba
1503–1505 körül
Raffaello Santi: A fiatal Ippolito d’Este bíboros képmása
Az antik művészet újraéledését és meghaladását követhetjük nyomon a reneszánsz művészetben. Raffaello a legnagyobb mesterek egyike volt és a műveiből áradó klasszikus harmónia és a sajátos színvilág jellegzetessé teszi a műveit. A rövid ideig Esztergom érsekeként is működő Ippolito d’Este-ről készített portréját a Szépművészeti Múzeumban tekinthetjük meg.
1618
Rubens: Leukipposz lányainak elrablása
A barokk festészet patetikusan és drámain meséli el a történeteket. A flamand művész mitológiai tárgyú képén is teátrális jelenetet láthatunk: a férfiak elrabolják Leukipposz lányait, de mozdulataikban nem az erőszak tűnik fel. A hölgyek mintegy a karjaikba esnek és a rémületet szerelem váltja fel. Az örvénylő kompozícióban minden szín, fény és árnyék ezt a pompás hatást fokozza.
1767
Jean-Honoré Fragonard: A hinta
Ahogy lazultak a keretek a 18. századi francia udvartartásban, úgy vált egyre könnyedebbé a művészet is: a barokk fenséges komolysága a rokokóban kecses, dekoratív játékká változik. A divatos öltözetű hölgy kacéran libbenti fel a lábát hintázás közben, cipője könnyedén repül le a lábáról.
1784
Jacques-Louis David: Horatiusok esküje
A klasszicizmus idején ismét az antikvitás lesz a példakép. Az egyszerűség és formai tökély mellett a művészet igyekszik erkölcsi intelmeket is közvetíteni. A korszak ikonikus festményén azt a pillanatot láthatjuk, amikor az apa megesketi fiait, hogy utolsó csepp vérükig Róma győzelméért harcolnak majd az alba longaiak ellen.
1818
Caspar David Friedrich: Vándor a ködtenger felett
Európa forradalmi hullámai a romantikus festészetben is lángra kapnak. Ismét teret kapnak a heves érzelmek és a művészek valamiféle végtelenbe vágyódást, az álmok és a képzelet titkait kutatják. Felértékelődik a középkor misztikus gondolatvilága és a történelemben a hősi, nemzeti múlt példái tűnnek fel.
1849
Gustave Courbet: Kőtörők
A realizmus mind az irodalomban, mind a képzőművészetben a valóság pontos ábrázolására törekedett. A természet pontos megfigyelésén túl a társadalmi egyenlőtlenségekre is felhívták a figyelmet. A nehéz sorsú emberek hétköznapjait kendőzetlenül bemutató képek megbotránkoztatóan új szellemiséget képviseltek.
1872
Claude Monet: A felkelő nap impressziója
Az impresszionisták nem törekedtek formai hűségre és magasztos gondolatok, történetek megörökítésére. Sokkal inkább a pillanatnyi dolgok érdekelték őket: a vibráló fények, a derengő árnyékok és a tünékeny pára. Elszakadtak a realista ábrázolásmódtól és laza, gyors ecsetvonásokkal készítették képeiket.
1908
Gustav Klimt: A csók
A szecesszió mai szemmel egy dekoratív virágindákkal körbefont, felszínes világnak tűnhet, de valójában a századforduló modern lendülete és szabadságvágya rejlik benne. A technikai fejlődéseket üdvözlő, de a tömegtermelés személytelenségével szembeforduló irányzatban erős összművészeti törekvés nyilvánult meg.
1893-1910
Edvard Munch: A sikoly
Az expresszionizmusban a valóságot a belső látomások kísértik. A felfokozott lelkiállapotok a formák és a színek torzításához vezetnek. A képek társadalmi és személyes válságokat tükröznek. A norvég Munch képe, a kavargó, vörös lángban égő felhők és a sikolytól eltorzult figura a félelem néma ikonjává vált.
1907
Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok
A kubizmus képviselői különféle utakon kísérleteznek a realista ábrázolás elhagyásával. A látványt mértani formákká, geometrikus elemekké bontják fel. Újszerű látásmódjukban mellőzik a perspektívát, Picasso síkokból építette fel botrányt keltő Avignoni kisasszonyok festményét, az irányzat kiindulópontját.
1917
Marcel Duchamp: A forrás
A dadaista mozgalom egyfajta tiltakozás volt az első világháború és a társadalmi konvenciók ellen. Elvetve a logikát, a rendet és a műfajok közötti határvonakat gyakran abszurd és botrányos műveket hoztak létre, legyen ez akár egy előadás, fotómontázs, vagy objet trouvé. Akcióik nem csak a közönséget hozták zavarba, de a műértő szakembereket is.
“Nagyon élveztem, hogy az órák után nyitottabb szemmel mászkáltam a városban, és mint egy rejtvénynél, kezdtek összeállni a részletek” K.R.
“Sokkal szárazabbnak képzeltem az órákat, de nagyon izgalmasak voltak, mert az adatok helyett inkább a folyamatokra koncentráltunk, és sokat beszélgettünk a művekről.” G.P.