Művészettörténet magánoktatás

“A műalkotás nem hull az ölünkbe, mint érett gyümölcs; hogy élvezhessük, tovább kell vinnünk a művész megkezdte folyamatot.”
/ Hauser Arnold

MŰVÉSZETTÖRTÉNET MAGÁNÓRA

Szeretnél kikapcsolódni és valami újat tanulni?
Jól jönne a munkádhoz, ha képben lennél a korszakokkal?
Művészeti szakra, vagy a vizsgákra készülsz?

Az óráknak köszönhetően felismered majd a stílusirányzatokat, nem fogsz zavarba jönni a művészettörténeti szakszavak hallatán, és ami a legfontosabb: megláthatod mennyire csodálatos és sokrétű a képzőművészet világa.

Akár konkrét célokkal, akár csak kedvtelésből szeretnél művészettörténettel foglalkozni, szeretettel várlak! Elhivatottságomnak érzem, hogy a művészetek ismerete és élvezete minél szélesebb körben alapvető igénnyé és képességgé váljon.

Kövess Instagramon az újdonságokért!

Az órák egyénileg, online zajlanak, az igényeidhez igazítva. Kronologikusan haladunk a korszakokkal, alapvetően az őskortól napjainkig, de koncentrálhatunk olyan korszakokra, amire épp szükséged van, hiszen nem kell egy csoporthoz igazodnod.

60 perces óra díja: 12.000 Ft

Ha jelentkeznél, vagy kérdésed van, kérlek az alábbi címre írj: m.brigitta.b@gmail.com (Molnár Brigitta)

Építészetre, festészetre, szobrászatra, és az adott korszak egyéb kiemelkedő műfajaira is kitérünk. Szó esik a történelmi, politikai, vagy kultúrtörténeti eseményekről is, hiszen a műtárgyak születésének körülményeit, és az adott korszak szellemiségét megismerve könnyebb átlátni az összefüggéseket.

Amiben nem tudok segítségedre lenni:
– nem vizsgázom helyetted
– nem készítelek fel a holnapi vizsgádra
– nem írom meg a szakdolgozatodat
Megértésedet köszönöm!

Az órák lemondása:
Ha nem fogsz tudni részt venni az órán a megbeszélt időpontban, kérlek mihamarabb jelezd! Váratlan helyzetek néha mindkettőnk részéről előfordulhatnak, de a lemondás nélküli órák díja felszámolásra kerül.

RÓLAM

Az ELTE-BTK művészettörténet szakirányán, majd a Károli Gáspár Református Egyetem művészettörténet mesterképzésén szereztem diplomát. Szakdolgozataim: Tót Endre művészkönyvei; Illusztráció és kánonképzés.

2022 óta a Magyar Nemzeti Galériában múzeumpedagógusként dolgozom. Óvodásoktól a legidősebb generációkig változatos csoportokkal találkozom a tárlatvezetéseken és a művészetpedagógiai foglalkozásokon, de a cél mindig ugyan az: emlékezetessé tenni a múzeumlátogatást és olyan fogódzókat adni, amellyel bátrabban tudnak mozogni a képzőművészet vilgában.

A művészetnek nem csak az elméleti oldala része az életemnek, hobbi szinten foglalkozom grafikával. Tagja vagyok a Friss Összművészeti Formációnak, azaz a FÖF-nek, ahol együtt és külön-külön is alkotunk, kiállításokat szervezünk aktuális társadalmi kérdésekre reagálva.
A grafika és a művészettörténet az üvegművészetben találkozott, amikor műemlékek és templomok üvegeinek tervezésében, restaurálásában és rekonstrukciójában vettem részt mintegy 6 évig a LAKI Üvegművészet munkatársaként.

A Sétaműhely Boszorkányok a Gellérthegyen és a Fák és fejfák című sétáján sétavezetőként mesélek igalmasabbnál izgalmasabb történeteket 2021. óta.

2024-ben megjelent a Király Zsuzsannával és Sepsey Zsófiával közösen írt Fedezd fel Szinyei Merse Pál művészetét! című gyerekkönyvünk a Pagony Kiadónál. 2025-ben jött a folytatás, a Fedezd fel Csontváry Kosztka Tivadar művészetét! A hiánypótoló kötetek a magyar képzőművészet legnagyobb alkotóit mutatják be játékosan a 6-10 éves korosztályú olvasóknak. Recenzió itt olvasható, beszélgetésünk Veiszer Alindával a Százhold rádióműsorban pedig itt visszahallgatható.

2024-ben a Szerteágazó utakon – Székely Bertalan tanítványai című kiállítás kurátora lehettem a Szadai Székely Bertalan Műteremház Galériában. A 10 egykori tanítványt felsorakoztató tárlaton olyan alkotók művei szerepeltek, mint Csók István, Fényes Adolf, vagy Thorma János, de célzottan olyan perifériára szorult alkotóké is, mint Demeczkyné Volf Irma. A kiállítást kísérő füzet itt olvasható.

TEMATIKUS MŰVÉSZETTÖRTÉNET ÓRÁK

Ha nem szeretnéd sorra venni a művészettörténeti korszakokat, csak körbejárnál néhány izgalmas témát, választhatsz a tematikus órák közül is, melyek 1×60 percesek. A tematikus online órák díja egységesen: 12.000 Ft. Ajándékba is adhatod az élményt az órákra szóló jegyekkel! A megvásárolt jegyeket 6 hónapig lehet felhasználni. Egy jeggyel 1 fő vehet részt az órán.

Jegyvásárlás és időpontfoglalás emailben: m.brigitta.b@gmail.com (Molnár Brigitta)

Szeretnél többet tudni a magyar képzőművészetről? A 19-20. században gyorsan változó trendek követték egymást és olyan legendás festők alkottak, mint Csontváry Kosztka Tivadar, Szinyei Merse Pál, vagy Munkácsy Mihály.

Ajándékjegyek
Ha élményt szeretnél ajándékozni, lehetőséged van tematikus ajándékjegyek vásárlására is. Nem tudod melyiket válaszd? Az ünnepeltre is bízhatod a döntést.

Budapest egyik legizgalmasabb időszaka a Millennium és a századforduló. Izgalmas kiállítások és megannyi program várta a világ minden részéről érkező látogatókat. Sorra épültek a város mai arculatát meghatározó épületek és megszülettett a modern nagyváros.

Az ókortól kezdve veszünk sorra példákat a szerelem ábrázolásaira, jelképeire, betekintést engedve általuk a korszellemre, és a művészettörténeti sajátosságokra. Lesz szó művészek magánéletéről, múzsákról és szeretőkről, virágzó és kudarcba fulladt szerelmekről.

Le Corbusier ikonikus épületei megosztják a közvéleményt, de abban nincs kétség, hogy ő a 20. század egyik legnagyobb hatású építésze. Sorra vesszük a legfontosabb munkáit, megnézzük milyen rendszerekben gondolkodott, mivel foglalkozott még az építészeten kívül, és egyáltalán, hol foglal ő helyet a modern építészetben.

Az Apokalipszis csúcspontja az Utolsó ítélet. Ez az utópisztikus történet a kereszténység egyik legfontosabb témája, amit ezen az órán az ikonográfia segítségével vizsgálunk. Találkozhatsz a Sátán legkülönfélébb alakjaival, a pokol kínjaival, és csupa borzongással, de a másik oldalon mindig ott lesz az angyalok énekétől zengő, tündöklő mennyország, így nincs mitől tartni!

Művészettörténeti idővonal

i.e. 25.000 körül

Willendorfi Vénusz

Az őskori művészet kultikus kisplasztikáinak jellegzetes csoportját alkotják a Vénusz szobrok. A feltehetően termékenységi rítusokhoz használt aprócska mészkő szobrot Szombathy József magyar régész fedezte fel.

i.e. 1400 körül

Mocsári vadászat

Menna írnok thébai sírjának falait vadászat és madarászat témájú freskókkal díszítették. A ma a British Múzeumban látható részleten jól megfigyelhetjük az egyiptomi művészet jellegzetességeit: a síkszerűséget, a hierarchiát, a hieroglifákat és a legnagyobb felületek törvényét.

i.e. 40-30 körül

Laokoon-csoport

A klasszikus görög művészet harmóniára törekvésével és arányosságával szemben a hellenisztikus művészet mozgalmas és szenvedélyes. A Laokoon trójai főpap fiaival drámai küzdelmet folytat két tengeri kígyó ellen. A szobrot 1506-ban, Rómában fedezték fel és jelentőségét az is mutatja, hogy ezt a dátumot jelölték meg a Vatikáni Múzeum alapításának.

i.e. 20 körül

Prima Porta-i Augustus

A római császár márványszobra egyszerre portré és szimbólum. A hadvezérként, díszpáncélban álló császár nem csak a földi uralkodó, hanem az égi, isteni szférákkal is kapcsolatban áll: meztelen lába mellett a kis Ámor figuráját láthatjuk. Felemelt jobb karja római gesztus, egyszerre köszöntő és parancsoló.

Időszámításunk kezdete: Krisztus születése

250 körül

Jó Pásztor, Priscilla katakomba

Az ókeresztény művészet a keresztényüldözések idején szimbólumokkal díszítette a katakombák falait. Ezek egy része semleges, a pogány római művészetben is használt jelkép volt, mint a galamb, a szőlő, vagy a Jó Pásztor figurája. A Merkúr istent ábrázoló figura Krisztus jelképeként a János evangéliumában olvasható kijelentésre utal: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért.”

546-548

Jusztiniánosz császár és kísérete mozaik

A ravennai San Vitale templom falait keleti mesterek díszítették mozaikokkal. A bizánci császár udvari és egyházi méltóságok társaságában vonul fel, egy személyben megtestesítve az uralkodót, a katonaság és a papság vezetőjét. Az ünnepélyes hangulatot fokozza az arany háttér, mely túlvilági, Istentől származó fényességre utal.

1073-1083

Bayeux-i kárpit

A mintegy 70 méter hosszú hímzett falikárpiton végigkövethetjük, hogy hódította meg Angliát 1066-ban Vilmos normann herceg. Román kori képregényként is szokás emlegetni, de nem csak művészettörténetileg, hanem történelmi szempontból is értékes mű.

1194-1220

Chartres-i székesegyház

Az égbe nyúló gótikus katedrálisok falait nagy méretű, festett üvegablakok díszítik, melyek színes fényükkel különleges hangulatot adnak a belső tereknek. A Chartres-i székesegyház ablakainak java része túlélte a történelem viharait, így eredeti fényében csodálhatjuk meg a bibliai jeleneteket.

Váltás a középkorból az újkorba

1503–1505 körül

Raffaello Santi: A fiatal Ippolito d’Este bíboros képmása

Az antik művészet újraéledését és meghaladását követhetjük nyomon a reneszánsz művészetben. Raffaello a legnagyobb mesterek egyike volt és a műveiből áradó klasszikus harmónia és a sajátos színvilág jellegzetessé teszi a műveit. A rövid ideig Esztergom érsekeként is működő Ippolito d’Este-ről készített portréját a Szépművészeti Múzeumban tekinthetjük meg.

1618

Rubens: Leukipposz lányainak elrablása

A barokk festészet patetikusan és drámain meséli el a történeteket. A flamand művész mitológiai tárgyú képén is teátrális jelenetet láthatunk: a férfiak elrabolják Leukipposz lányait, de mozdulataikban nem az erőszak tűnik fel. A hölgyek mintegy a karjaikba esnek és a rémületet szerelem váltja fel. Az örvénylő kompozícióban minden szín, fény és árnyék ezt a pompás hatást fokozza.

1767

Jean-Honoré Fragonard: A hinta

Ahogy lazultak a keretek a 18. századi francia udvartartásban, úgy vált egyre könnyedebbé a művészet is: a barokk fenséges komolysága a rokokóban kecses, dekoratív játékká változik. A divatos öltözetű hölgy kacéran libbenti fel a lábát hintázás közben, cipője könnyedén repül le a lábáról.

1784

Jacques-Louis David: Horatiusok esküje

A klasszicizmus idején ismét az antikvitás lesz a példakép. Az egyszerűség és formai tökély mellett a művészet igyekszik erkölcsi intelmeket is közvetíteni. A korszak ikonikus festményén azt a pillanatot láthatjuk, amikor az apa megesketi fiait, hogy utolsó csepp vérükig Róma győzelméért harcolnak majd az alba longaiak ellen.

1818

Caspar David Friedrich: Vándor a ködtenger felett

Európa forradalmi hullámai a romantikus festészetben is lángra kapnak. Ismét teret kapnak a heves érzelmek és a művészek valamiféle végtelenbe vágyódást, az álmok és a képzelet titkait kutatják. Felértékelődik a középkor misztikus gondolatvilága és a történelemben a hősi, nemzeti múlt példái tűnnek fel.

1849

Gustave Courbet: Kőtörők

A realizmus mind az irodalomban, mind a képzőművészetben a valóság pontos ábrázolására törekedett. A természet pontos megfigyelésén túl a társadalmi egyenlőtlenségekre is felhívták a figyelmet. A nehéz sorsú emberek hétköznapjait kendőzetlenül bemutató képek megbotránkoztatóan új szellemiséget képviseltek.

1872

Claude Monet: A felkelő nap impressziója

Az impresszionisták nem törekedtek formai hűségre és magasztos gondolatok, történetek megörökítésére. Sokkal inkább a pillanatnyi dolgok érdekelték őket: a vibráló fények, a derengő árnyékok és a tünékeny pára. Elszakadtak a realista ábrázolásmódtól és laza, gyors ecsetvonásokkal készítették képeiket.

1908

Gustav Klimt: A csók

A szecesszió mai szemmel egy dekoratív virágindákkal körbefont, felszínes világnak tűnhet, de valójában a századforduló modern lendülete és szabadságvágya rejlik benne. A technikai fejlődéseket üdvözlő, de a tömegtermelés személytelenségével szembeforduló irányzatban erős összművészeti törekvés nyilvánult meg.

1893-1910

Edvard Munch: A sikoly

Az expresszionizmusban a valóságot a belső látomások kísértik. A felfokozott lelkiállapotok a formák és a színek torzításához vezetnek. A képek társadalmi és személyes válságokat tükröznek. A norvég Munch képe, a kavargó, vörös lángban égő felhők és a sikolytól eltorzult figura a félelem néma ikonjává vált.

1907

Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok

A kubizmus képviselői különféle utakon kísérleteznek a realista ábrázolás elhagyásával. A látványt mértani formákká, geometrikus elemekké bontják fel. Újszerű látásmódjukban mellőzik a perspektívát, Picasso síkokból építette fel botrányt keltő Avignoni kisasszonyok festményét, az irányzat kiindulópontját.

1917

Marcel Duchamp: A forrás

A dadaista mozgalom egyfajta tiltakozás volt az első világháború és a társadalmi konvenciók ellen. Elvetve a logikát, a rendet és a műfajok közötti határvonakat gyakran abszurd és botrányos műveket hoztak létre, legyen ez akár egy előadás, fotómontázs, vagy objet trouvé. Akcióik nem csak a közönséget hozták zavarba, de a műértő szakembereket is.

Olvasnivalók:

Műelemzési segédlet
Kulcsszavak és fogalmak
Tipográfiai fogalmak
Egy 15. századi táblakép felépítése
Latin feliratrejtvények

Tanítványok visszajelzései:
„Nagyon élveztem, hogy az órák után nyitottabb szemmel mászkáltam a városban, és mint egy rejtvénynél, kezdtek összeállni a részletek” K.R.

„Sokkal szárazabbnak képzeltem az órákat, de nagyon izgalmasak voltak, mert az adatok helyett inkább a folyamatokra koncentráltunk, és sokat beszélgettünk a művekről.” G.P.